Blog

Mik azok az akkumulátor rácstechnológiák, és mit érdemes tudni róluk?

2022.01.12 15:07
InnoLab

Az akkumulátorokban található rácstechnológiákról írunk most pár soron keresztül. Megnézzük, hogy mik ezek a rácsok, de arra is kitérünk, hogy milyen technológiák vannak. Természetesen nem maradhat ki az sem, hogy ezeknek mik az előnyei, hátrányai, illetve az sem, hogy hol alkalmazzuk őket. Lássuk!

Miért beszélünk a rácstechnológiákról?

Az akkumulátorok a gépjárművek szerves részét képezik. A belső égésű motoroknál fontos alkatrész, míg az elektromos autók esetén nélkülözhetetlen. Előbbi esetén az ólom-savas, utóbbinál a lítium-ion technológiát használják az akkumulátoroknál. Ha érdekelnek az akkumulátortípusok, írtunk már róluk korábban.


Mik is azok a rácsok, és miért van szükség rájuk?

Alapvetően többféleképpen csoportosíthatjuk az ólom-savas akkumulátorokat, ezek egyik módja az, ha a használt ötvözetet (azaz a rácstechnológiát) vesszük alapul.

A gyártás során lemezkötegeket helyeznek az akkumulátorokba. Ezek pozitív és negatív elemekből állnak, szigetelőlapokkal (szeparátorokkal) elválasztva egymástól. Ezek szerepe, hogy elektromosan elszigetelik egymástól az eltérő polaritású elektródákat. A szeparátorok mikroporózus anyagból készülnek, és savállóak is. A lehető legkisebb ellenállást szabad kifejteniük az ionvándorlással szemben, ugyanakkor meg kell akadályozzák, hogy a kihulló hatóanyagok zárlatot okozzanak.

A lemezek gyártása a rács öntésével kezdődik. Itt jönnek a rácstechnológiák, melyeknél igen nagy különbségek vannak. A rács kemény ólomból készül, valamilyen ötvözettel, hogy növeljék a mechanikai szilárdságát. A rácsos szerkezetbe belekenik az aktív anyagot, az ólommasszát, mely szivacsos, porózus szerkezetű. Ez biztosítja a nagy fajlagos energiatároló képességet és a forrás alacsony ellenállását is, valamint biztosítja a térfogat-növekedés helyét is. Erre a kisütési és töltési folyamat során van szükség.

Az ólommassza szivacsos szerkezetének létrehozása nem egyszerű folyamat. A nagy tisztaságú ólmot porrá őrlik, majd kénsav, víz és egyéb adalékok hozzáadásával keverik a kívánt sűrűségűre. Villamos töltéssel, formálással történik az elektródák anyagának végső kialakítása. Ennek hatására a lemezrácsba sajtolt massza porózus ólomoxiddá válik, és finoman eloszlik a pozitív lemezen. Míg a negatív lemezen finom szivacsólommá alakul.

Ha érdekelnek a hasonló témák, kövesd blogunkon az írásainkat!


A Ca/Ca típusú rácstechnológia

Itt kalcium ötvözetet használnak a pozitív és negatív rácson, ezüst és ón hozzáadásával. Előnye a kis vízfogyasztás, ennél a legkisebb az önkisülés, teljesen gondozásmentes és magas a hidegindítási képessége. Hátránya a magasabb töltőfeszültség igénye, és hogy extrém ciklusterhelés esetén jelentősen csökken az élettartama. Gondozásmentes AGM, EFB akkumulátoroknál alkalmazzuk főleg.


A hibrid rácstechnológia

Itt a negatív rácson kalcium ötvözet, míg a pozitívon antimon ötvözet van. Előnye a csekély vízfogyasztása, kis önkisülésre való hajlama és hogy nagyon robusztus. Hátránya, hogy nem teljesen gondozásmentes. Tehergépkocsikban alkalmazzuk.


Az antimon rácstechnológia

A pozitív rácson antimon ötvözet, a negatívon kalcium ötvözet van ennél a típusnál. Előnye a töltésfelvétele és a ciklusképessége. Hátránya a vízfogyasztása, önkisülése és hogy karbantartást kíván. Főleg tehergépkocsikba való.

Érdekelnek az akkumulátor technológiák és töltésük? Webáruházunk oldalán a legjobb helyen vagy!

Webáruház készítés